A romániai magyar irodalom új tankönyve /Dávid Gyula, Cs. Gyimesi Éva, Bara Katalin, Csutak Judit és Lázok János közös munkája nem hibátlan, állapítja meg Komán János, szembetűnő az aránytalanság. Szilágyi Domokos 13, Reményik Sándor egy oldalt kapott, nem említik Reményik Eredj, ha tudsz, Ahogy lehet, Templom és iskola című verseit. Bözödi György szociográfiája megérdemelne egy oldalt, Balázs Béla helyett Balázs Ferencről kellett volna szót ejteni. Nem lett volna szabad mellőzni Páskándi Géza és Beke György munkásságát. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 16./
1996. január 3.
A Nagykároly és Vidéke szerkesztői évkönyvvel álltak elő. Színes, olvasmányos, hasznos a kiadvány. A szerkesztőgárda: Végh Balázs Béla, Gui Angéla és Silimon-Várdai Zoltán mind a hagyományőrzés, mind az információ-szolgáltatás területén komoly munkát végzett. /(németh): Kis város nagy hagyományokkal. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 3./
1996. július 3.
Nagykárolyban élt Fényi István költő, akinek negyedik kötete, az Égi város /Pietas Keresztény Egyesület, Nagykároly, 1996/ című verseskötete halála után jelent meg. A nagykárolyi hetilapban olvashatunk szeretettel írt recenziót a könyvről. /Nagykároly és Vidéke, júl. 3. - III. évf. 27. sz. -felelős szerkesztő: Végh Balázs Béla/ Fényi István /Kaplony, 1919. jan. 10. - Nagykároly, 1994. szept./ a magyar irodalom tanára volt Nagykárolyban.
1996. október 15.
A Háló azért jött létre, hogy segítse a hídépítést a katolikus közösségek között. A Kárpát-medencei Katolikus Közösségek Hálózata, közismert nevén a HÁLÓ Csíksomlyón, a Jakab Antal Tanulmányi Házban tartotta találkozóját. Öt országból - Magyarországról, Kárpátaljáról, Felvidékről, Vajdaságból és Erdélyből - gyűltek össze mintegy 180-an, hogy megbeszéljék a közösségszervezés, kapcsolattartás aktuális kérdéseit. A három nap során értékes előadásokat is hallhattak. Balázs Béla kaposvári püspök, a Magyar Püspöki Konferencia ifjúsági referense, akit a fiatalok inkább Beton atya néven emlegetnek, személyes hangvételű előadásban beszélt a közösség nyújtotta biztonságról. Böjte Csaba ferences szerzetes, az erdélyi egyházmegye ifjúsági lelkésze a közösség építésének nehéz feladatairól elmélkedett. Okt. 13-án, az utolsó napon közös szentmise volt. Az erdélyiek egyházmegyei zsinatra készülnek, az egyik bizottságnak, a lelkiségekkel foglalkozó bizottságnak Ágoston Ferenc teológiai tanár a referense. A Hálónak eddig 150 csoport volt a tagja, de ezen összejövetel után ez a szám sokkal nagyobb lesz. A felvidéki csoportot Jakobovich Zoltán vezette. /Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 15./ Tizennyolc közösségi beszámoló hangzott el, az ismerős nevű közösségek - Cursillo, fokolár, taizéi mozgalom, Hit és fény, Házas hétvége mozgalom, Kolping, Regnum Marianum, Neokatekumenátus - képviselői is jelen voltak. /Vasárnap (Kolozsvár), okt. 27./
1997. május 20.
Nagykárolyban máj. 9-11-e között rendezték meg a Partiumi Irodalmi Napokat, Józsa T. István, Zsemlyén János /Kolozsvár/, Láng Gusztáv /Szombathely), Kereskényi Sándor /Szatmárnémeti/, Deák Endre, Nagy László, dr. Németi János /Nagykároly/ és Végh Balázs Béla /Börvely/ tartottak előadást. A rendezvény kiemelkedő mozzanata volt a városban a Litera Könyvesbolt felavatása. Két fiatal tanárnő, Putovits Tünde és Reszler Éva kultúraszeretetének köszönhetően antikváriumi részleggel és minigalériáknak otthont adó helységgel nyílt meg a könyvesbolt. /Gui Angéla. Partiumra figyelve. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), máj. 20./
1997. november 22.
Nov. 22-én sokan elzarándokoltak Adyfalvára, azaz Érdmindszentre, a költő szülőfalujába, hogy tisztelegjelek emléke előtt, halálának 120. évfordulója alkalmából. A Kárpát-medence minden részéből érkeztek, Pozsonytól Nagybecskerekig, Kassától Aradig, Pápától Kézdivásárhelyig. Az ünnepség szervezői között volt a Kölcsey Kör /Szatmárnémeti/. A korábbi emlékezésektől eltérően most istentisztelet vezette be az ünnepséget. A vendégek alig negyede fért be a kis református templomban ahol Tőkés László püspök hirdetett igét. Az ünnepséget Muzsnay Árpád, a Kölcsey Kör elnöke nyitotta meg, majd Gheorghe Buhoi, a falu polgármestere üdvözölte a megjelenteket. Beszédet mondott Riedl Rudolf prefektus, Tabajdi Csaba államtitkár, George Vulturescu költő is hitet tett Ady Endre életműve mellett, majd Tőkés László, és Riedl Rudolf prefektus, Dobos László, a Magyarok Világszövetsége kárpát-medencei elnöke, Tőkés László református, Tempfli József katolikus és Mózes Árpád evangélikus püspök és Varga Domokos budapesti író. A koszorúzók között volt, többek között,.Bitay Károly kolozsvári főkonzul is. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 26., Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), nov. 24./ Nov. 22-én Nagykárolyban, Ady egykori iskolájánál koszorúztak. Visnyai Csaba, a helybeli RMDSZ-elnök, Oprea Dorei, Nagykároly polgármestere és Végh Balázs Béla tanár, a Nagykároly és Vidéke szerkesztője mondott beszédet. A koszorúzók között voltak a két helyi társaság /Kaffka Margit Művelődési Társaság és Pietas Keresztény Kulturális Egyesület/ képviselő is. /Szatmári Friss Újság, nov. 24./
2000. június 24.
Jún. 28-án Szatmárnémetiben a Szent István Kör megemlékezik a trianoni békeszerződés 80. évfordulójáról. Thoroczkay Sándor köri elnök bevezetője után Végh Balázs Béla tartja meg Trianon a két világháború közti magyar irodalomban című előadását, majd befejezésképpen Kereskényi Sándor vázolja a román történetírás Trianon-képét. Az emlékülés helyszíne az RMDSZ-székház. Elmondható: a magyar elit máig nem dolgozta fel - sem erkölcsileg, sem szellemileg, sem pedig politikailag - Trianon tragikus üzenetét. /A Szent István Kör trianoni emlékülése. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), jún. 24./
2000. július 4.
Kötő József oktatásügyi államtitkár hivatalos kiküldetésben járt Kanadában jún. 23-a és júl. 2-a között. Az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület elnökeként dr. Kötő József találkozott a kanadai magyar közösség képviselőivel is. Calgaryban Balázs Béla tiszteletbeli főkonzullal, Antal Edittel, a város Művelődési Egyesületének elnökével a művelődési együttműködés lehetőségeiről tárgyalt, és tisztelgő látogatást tett dr. Pungur Józsefnél, a calgary-i református gyülekezet lelkészénél. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), júl. 4. - 1757. sz./
2000. október 22.
Nagykárolyban a katolikus templom plébániaépületének Fényi Istvánról elnevezett klubtermében gyűltek össze a költő tisztelői, a város irodalomkedvelői, hogy megemlékezzenek a költő halálának hatodik évfordulójáról. Volt tanítványa, Végh Balázs Béla magyartanár, irodalomtörténész olvasta fel újabb tanulmányát Fényi István költészetéről. Az előadás után a résztvevők Fényi István Égi város című posztumusz kötetéből hallhattak verseket. /Rencz Gizella: Nagykároly költő-tanárára emlékeztek. = Vasárnap (Kolozsvár), okt. 22./
2000. október 28.
1999-ben indult először Szatmárnémetiben felsőfokú tanítóképző, a Babes-Bolyai Tudományegyetem keretén belül. Az első tanévben még a Kölcsey Ferenc Kollégium épületében került sor az előadásokra, az új tanévet már a kaszárnya épületében kezdték. Végh Balázs Béla, a főiskola adjunktusa tájékoztatott a változásokról. Az új épületben négy tantermet használhatnak. A 65 nappali tagozatos mellett (33-an vannak az első, 32-en a második évfolyamon) 94-en iratkoztak be a távoktatásra. Most folyik a számítógépes terem felszerelése, amelyet a hallgatók olvasóteremnek is használhatnak. Jelenleg négy állandó alkalmazottja van a főiskolának, Bura László megbízott tanulmányi igazgató, Hadházi Attila angoltanár, Szabó Thalmeiner Noémi pedagógia- és pszichológia-tanárnő, valamint Simon Levente, aki a gyermekirodalomról tart órákat. Emellett még kilenc bedolgozó tanár segít az oktatásban. /Simon Levente: Új épületben a Tanítóképző-Angol Nyelv Főiskola hallgatói. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), okt. 28./
2001. június 26.
Gyermekirodalom-konferenciát rendeztek a közelmúltban Sárospatakon. A magyarországi szakembereken kívül határon túli vendégek is részt vettek a tanácskozáson: a beregszászi Weinrauch Katalin gyermekversírónő a kárpátaljai magyar ifjúsági irodalomról tartott előadást, Végh Balázs Béla szatmárnémeti főiskolai tanár pedig a romániai magyar gyermekirodalomról értekezett. Jáger Katalin elmondta, hogy a hagyományos gyermekirodalmi művek a mai kis olvasóktól egyre távolabb kerülnek, például Móra Ferenc Kincskereső kisködmönének a szövege egyre idegenebb a fiataloktól, mert nem ismerik a régi falusi élet kifejezéseit. /Gyermekirodalmi konferencia Sárospatakon. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), jún. 26./
2002. január 24.
Udvarhelyszéki értelmiségiek egy csoportja nyilatkozatot adott ki: megdöbbenéssel szereztek tudomást az Udvarhelyi Híradó 2002. január 16-i számában arról, hogy Verestóy Attila szenátor, udvarhelyszéki RMDSZ-elnök nem fogja igényelni a magyar igazolványt, mivel vallomása szerint nem egy ilyen dokumentummal kell igazolnia magyarságát. "Erkölcsileg elfogadhatatlannak tartjuk, hogy az Udvarhelyszéki Felügyelő Testületben olyan szenátor elnököljön, aki a nemzetünkkel való közösséget ilyen értelemben nem vállalja. Ezért mi, udvarhelyszéki értelmiségiek kérjük az Országos Felügyelő Testületet, hogy a legrövidebb időn belül szíveskedjék kinevezni erre a tisztségre a Kedvezménytörvény szellemiségéhez méltó, azzal azonosuló és azt felvállaló személyt, aki nemzetünk szolgálatában jó példával jár elöl." Az aláírók: Kedei Mózes unitárius lelkész; Hegyi Sándor református lelkipásztor; Albert Sándor református lelkipásztor; Dr. András Zoltán szakorvos; Komoróczy György közíró–nyelvművelő; Lőrincz György író; Dr. Farkas Csaba orvos, RMDSZ-elnök; Fülöp Lajos múzeum igazgató, RMDSZ-alelnök; Székely Attila régész–tanár; Balázs Béla, a Petőfi Sándor iskola igazgatója; Dr. Farkas Sándor RMDSZ városi tanácsos; Dr. Sebestyén Gyula orvos; Szombatfalvi József unitárius esperes. /Nyilatkozat. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 24./
2002. április 25.
Több ezer személy kísérte utolsó útjára ápr. 24-én Reizer Pál szatmári megyés püspököt. A temetésen mintegy háromszáz lelkész vett részt. A szertartást Ardai Attila kanonok, az egyházmegye ideiglenes kormányzója mutatta be a részt vevő főbb méltóságokat. Dr. Jean Claude Périsset nuncius latin nyelven kezdte az elhunyt püspök lelki üdvéért bemutatott szentmisét, amelyet dr. Jakubinyi György gyulafehérvári érsek szentbeszédét követően dr. Paskai László bíboros, esztergom?budapesti érsek fejezett be. Románul dr. Ioan Robu bukaresti érsek búcsúztatta Reizer Pál püspököt. Dr. Paskai László bíboros, végezte a temetői szertartást. Merlás Tibor címzetes főesperes, a szatmárnémeti Szentlélek plébánia plébánosa rövid beszédében jelezte: nem sokkal a ceremóniát megelőzően ő vehette át Íjgyártó István bukaresti magyar nagykövettől a Reizer Pál nevére kibocsátott magyarigazolványt. A püspök búcsúztatásán a következő egyházi és világi méltóságok vettek részt. Egyházi személyek: Dr. Paskai László esztergom–budapesti érsek, bíboros, Dr. Jean Claude Périsset, címzetes érsek, bukaresti apostoli nuncius, Dr. Ioan Robu, bukaresti érsek, Dr. Jakubinyi György gyulafehérvári érsek, Petru Gherghel, iasi–i püspök, Tempfli József nagyváradi püspök, Martin Roos, temesvári püspök, Majnek Antal, munkácsi püspök, Huzsvár László, nagybecskereki püspök, Bosák Nándor, debrecen–nyíregyházi püspök, Dr. Gyulay Endre szeged–csanádi püspök, Mayer Mihály, pécsi püspök, Balázs Béla, kaposvári püspök, Spányi Antal esztergom–budapesti segédpüspök, Lucian Muresan, balázsfalvi görög katolikus érsek, Gheorghe Gutiu, kolozsvári görög katolikus érsek, Alexandru Messian, lugosi görög katolikus püspök, Ioan Sisestean, nagybányai görög katolikus püspök, Szabó Árpád erdélyi unitárius püspök, Mózes Árpád erdélyi evangélikus püspök, Tőkés László, királyhágómelléki református püspök, Papp Géza, erdélyi református püspök, Tietze Jenő, nagybecskereki általános helynök, Fodor József, nagyváradi általános helynök, Böcskey László, temesvári általános helynök, Potyó Ferenc, gyulafehérvári általános helynök, Dr. Czirják Árpád, gyulafehérvári érseki helynök, P. Szőke János SDB, szenttéavatási promotor, a gyulafehérvári római katolikus teológia tanári kara, Dr. Pákozdi István budapesti egyetemi lelkész, Tincu Alexandru, szatmári ortodox főesperes Világi személyiségek: Klaus Peter Marte, német konzul, Temesvár, Szíjgyártó István, magyar nagykövet, Bukarest; Cseh Áron, konzul, Kolozsvár, Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke, Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke, Gheorghe Ciocan, Szatmár megye prefektusa, Riedl Rudolf, Szatmár megye alprefektusa, Horea Anderco, Szatmárnémeti polgármestere, Ilyés Gyula, Szatmárnémeti alpolgármestere, Szabó István, a Szatmár Megyei Tanács elnöke, Erdei D. István, parlamenti képviselő, Varga Attila, parlamenti képviselő, Pécsi Ferenc, parlamenti képviselő, Kereskényi Sándor, szenátor, Szabó Károly, szenátor, Dr. Kalmár László, főorvos, a Segítő Jobb Alapítvány elnöke, Budapest. /Princz Csaba: Ezrek kísérték utolsó útjára Nm. és Ft. Reizer Pál püspököt. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), ápr. 25./
2002. június 28.
Megjelent egy könyv az Ecsedi-lápról. Végh Balázs Béla, a szatmári tanítóképző főiskola tanára, a könyv egyik szerzője emlékeztetett: Az egykori láp peremén született Ady, Móricz, Kaffka, Krúdy szinte egyszerre emeli be a lápot a század eleji magyar irodalomba. Az ismert nagykárolyi régész, dr. Németi János az Ecsedi-láp vidékének településtörténetét rajzolta meg. Az élő falvak (Kaplony, Kálmánd, Börvely, Domahida, Kismajtény, Nagyecsed, Vállaj, Mérk) után képet adott az elpusztult településekről, nevesen Tagyról, Kozárdról, Szentmártonról, Bobáldról és Ebesfalváról. Karácsonyi Károly az Ecsedi- láp kialakulásáról és lecsapolásáról értekezett. Napirenden van a láp rehabilitációja, egy részének visszaállítása. Mára egyértelműen kiderült, hogy a száz évvel ezelőtti lecsapolással nem csak nyert (elsősorban termőföldet), de sokat vesztett is a vidék. /Sike Lajos: Lápi könyv. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 28./
2002. szeptember 3.
A nagykárolyi és környékbeli magyarságnak 1989 után lehetett csak ismét saját lapja, helyi értelmiségiek és az RMDSZ összefogásából. A Nagykároly és Vidéke című hetilap az évek során ismert, megbecsült intézményévé vált az itteni magyarságnak, a szerkesztők évente kiadták a hasonnevű évkönyvet is. A lapgazda, vagyis az RMDSZ fokozatos pártosodásával a Nagykároly és Vidéke is egyre vonalasabbá vált, Silimon Várday Zoltán főszerkesztő tavalyi váratlan halála is tetézte a gondokat. Az új nagykárolyi hetilap, az Impressum első száma augusztus 21-ei dátummal jött ki egy debreceni nyomdából. A 16 oldalas "független regionális közéleti hetilapot" polgári irányultságúnak szánják a szerkesztők, élükön Végh Balázs Béla főiskolai tanárral, íróval, kisebbségkutatóval. A lapot és azonos nevű, egyelőre kisebb terjedelmű román nyelvű társát a nagykárolyi NC Impressum Kft. adja ki.- Az új lap indulása mellett viszont nem jó hír a Szilágysági Vidéki Napló megjelenése szüneteltetése. Remélhetően a zilahi polgári hetilap kiadójának minél sikerül áthidalnia a nyomtatási gondokat. /Partiumi sajtóvilág. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), szept. 3./
2003. március 17.
A nemzeti ünnep, március 15-e alkalmából Kossuth-díjat adományoztak a következőknek: Bálint András Jászai Mari-díjas színművésznek, érdemes művésznek, a Radnóti Miklós Színház igazgatójának; Bodor Ádám Babérkoszorú-díjas és József Attila-díjas írónak; Cságoly Ferenc Ybl Miklós-díjas építésznek; Háger Ritta Munkácsy Mihály-díjas textilművésznek; Janikovszky Éva József Attila-díjas írónak, a Móra Kiadó nyugalmazott főszerkesztőjének; Kalmár Magda Liszt Ferenc-díjas operaénekesnek, kiváló művésznek; Kállai Kis Ernő Liszt Ferenc-díjas klarinét- és tárogatóművésznek; Király Levente Jászai Mari-díjas színművésznek, érdemes művésznek; Ligeti György zeneszerzőnek; Marton László Jászai Mari-díjas rendezőnek, kiváló művésznek; Marton László Munkácsy Mihály-díjas szobrászművésznek, kiváló művésznek; Maurer Dóra Munkácsy Mihály-díjas grafikusművésznek, festőművésznek; Oravecz Imre költőnek, műfordítónak; Presser Gábor Erkel Ferenc-díjas zeneszerzőnek, előadóművésznek, érdemes művésznek; Tarr Béla Balázs Béla-díjas filmrendezőnek és Vajda János Erkel Ferenc-díjas zeneszerzőnek. Széchenyi-díjat adományoztak:Bori Imre írónak, irodalomtörténésznek; Csányi Vilmosnak, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagjának; Fejtő Ferenc írónak, történésznek, újságírónak; Frank János Munkácsy Mihály-díjas művészettörténésznek, muzeológusnak; Győry Kálmánnak, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagjának; Huszár Tibornak, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagjának; Dr. Kemény Istvánnak, a szociológiai tudomány doktorának; Knoll József állami díjas farmakológusnak, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagjának; Kövesné dr. Gilicze Évának, a közlekedéstudomány doktorának; Dr. Kubinszky Mihálynak, a műszaki tudomány doktorának; Dr. Muszbek Lászlónak, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagjának; Niederhauser Emilnek, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagjának; Dr. Pomogáts Bélának, az irodalomtudomány doktorának, József Attila-díjas irodalomtörténésznek; Prohászka Jánosnak, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagjának; Dr. Seregi Györgynek, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem címzetes egyetemi docensének; Szegedy-Maszák Mihály irodalomtörténésznek, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagjának; Dr. Szejtli Józsefnek, a kémiai tudomány doktorának; Dr. Szolcsányi Jánosnak, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagjának; Teplán Istvánnak, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagjának és Dr. Zawadowski Alfrédnak, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagjának. Magyar Köztársasági Érdemrend nagykeresztje (polgári tagozata) kitüntetést adományozott: Kertész Imre Nobel-díjas és Kossuth-díjas írónak. /Kitüntetések március 15-e alkalmából. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 17./
2003. április 30.
Ápr. 26-án a Babes-Bolyai Tudományegyetem Magyar Irodalomtudományi Tanszékén sor került Végh Balázs Béla szatmárnémeti főiskolai tanár Kanonizáció a kisebbségi irodalomban című doktori értekezésének nyilvános megvédésére. Dr. Egyed Emese, a BBTE magyar irodalomtudományi tanszékének vezető professzora ismertette a doktorandus pályáját. Végh Balázs Béla /sz. Börvely, 1953. márc. 3./ a BBTE magyar-német szakának elvégzése után tanított. 1999 óta a BBTE szatmárnémeti Tanítóképző és Angol Nyelv főiskolájának a tanára, 2002 óta adjunktusa. Csokonai Vitéz Mihály válogatott versei és a Fél évszázad magyar költői (Polis Könyvkiadó, Kolozsvár, 1998) c. kötetek társszerkesztője. Kutatási területe a kisebbségi irodalom. Legjelentősebb tanulmányai: Irodalmi és stilisztikai tanulmányok (társszerző, Bukarest, 1984), A nyelvi interferenciáról (Korunk, 1990), Kortársunk Csokonai (Látó, 1992), Romániai német irodalom, avagy német irodalom Romániában (Régió, 1993), A "Színek és évek" nyolcvan éve (Látó, 1994), A kisebbségi kérdés (Korunk, 1994), A kisebbségi irodalom ma (Bécsi Napló, 1995), Kollektív esztétika - szabadságesztétika (Korunk, 1995), Kánonalkotás a húszas évek kisebbségi irodalmában (Erdélyi Múzeum, 1998). Végh Balázs Béla doktori dolgozatát a bizottság további három tagja - dr. Cs. Gyimesi Éva professzor asszony, dr. Horváth Andor, a tanszék docense, és dr. Bertha Zoltán, a budapesti Károli Gáspár Református Tudományegyetem Kortárs Irodalomtudományi Tanszékének a docense - szakvéleményezett. A bizottság távol lévő ötödik tagjának, dr. Tapodi Zsuzsának, az Erdélyi Magyar Tudományegyetem csíkszeredai bölcsészettudományi kara docensének az írásban eljuttatott szakvéleményéből dr. Egyed Emese olvasott fel. /Boros Ernő: Végh Balázs Béla az irodalomtudomány doktora lett. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), ápr. 30./
2003. szeptember 30.
A kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem kihelyezett karaként Szatmárnémetiben működő Közigazgatási Kollégiumban 59 új diák kezdte meg az első évet, a Tanítóképzőnek 28 új diákja van. A Tanítóképző évnyitóján Bura László tanulmányi igazgató és Lovas János tanár üdvözölte az új iskolaévet kezdőket, Végh Balázs Béla tanár pedig a hétvégi alternatív oktatásról szóló konferenciára hívta fel a részvevők figyelmét. /Princz Csaba: 59 új diák a Közigazgatási Kollégiumban, 28 gólya a Tanítóképzőben. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), szept. 30./
2004. február 11.
Újra kiadták Makkai Sándor református püspök, irodalmár, filozófus, egyházbölcselő Magyar fa sorsa /Kriterion Könyvkiadó, Kolozsvár/ című tanulmánykötetét. A kötethez a bevezető tanulmányt Végh Balázs Béla, a Babes–Bolyai Tudományegyetem Szatmárnémeti Tanítóképző Főiskolájának adjunktusa írta. A négy Makkai–tanulmány eredetileg 1936–ban jelent meg könyv alakban, az Erdélyi Szépmíves Céh kiadásában. /boros: Makkai–kötet, Végh Balázs Béla bevezető tanulmányával. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), febr. 11./
2004. április 16.
Ápr. 8-án a kolozsvári Györkös Mányi Albert Emlékházban átnyújtották az Erdély Magyar Irodalmáért Alapítvány kritika-pályázatának díjait. Az első díjat Végh Balázs Béla, a Szatmárnémeti Tanítóképző Főiskola adjunktusa, az irodalomtudományok doktora kapta. A kritika-pályázat további díjazottai: 2. díj – Vári Csaba; a két 3. díjas – Gál Andrea, illetve Petres László. Az első díjas szatmári kritikus 2003 októberében védte meg nyilvánosan a Babes-Bolyai Tudományegyetem kolozsvári Magyar Irodalomtudományi Tanszékén a Kanonizáció a kisebbségi irodalomban c. doktori értekezését. /Kinál György: Az erdélyi magyar irodalom Szerb Antala: Végh Balázs-Béla. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 16./
2004. június 14.
Jún. 12-én az Anyanyelvi Konferencia, az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület, a Szatmár Megyei Művelődési Igazgatóság és a szatmárnémeti Kölcsey Kör szervezésében, a szatmárnémeti Scheffler János Lelkipásztori Központban "Gyalogolni jó" – Móricz Zsigmond és Szatmár megye címmel, az író születésének 125. évfordulója alkalmából rendeztek irodalmi tanácskozást. Muzsnay Árpád köszöntője után olyan neves irodalomtörténészek tartottak előadást, mint Görömbei András debreceni akadémikus, Balogh Béla nagybányai levéltáros, Láng Gusztáv szombathelyi egyetemi tanár és Végh Balázs Béla, a szatmárnémeti Babes–Bolyai Tanítóképző Főiskola tanulmányi igazgatója. Jún. 13-án a tanácskozás részvevői az író szülőfalujába, Tiszacsécsére, illetve Szatmárököritóra látogattak el. /Emlékezés Móricz Zsigmondra. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), jún. 14./
2004. június 21.
Az ötvenezer magyar lakost számláló Szatmárnémetiben ötéves a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem itteni Tanítóképző Főiskolája, melyet a három (román-magyar-német) nyelvű közigazgatási főiskola után két esztendővel hoztak létre. /Az alig öt-hatezer lakosú Nyárádszeredának már 10-12 éve van kihelyezett mezőgazdasági főiskolája./ Az évforduló alkalmából füzetet adtak ki. A kiváló tanár, pedagógus, közíró, helytörténész, dr. Bura László lett a főiskola első igazgatója 1999 őszén, mely tisztséget az ötödik esztendőben fiatalabb kollégájának dr. Végh Balázs Bélának adta át. A távoktatás keretében tanulókkal együtt már 170 fiatal szerzett itt diplomát, 48-an tettek sikeres fokozati és 54-en véglegesítő vizsgát. A hat kinevezett tanár közül háromnak van doktori címe, kettő pedig doktorandus, s az óraadó tanárok közt is van három doktor. /(Sike Lajos): Ötéves a szatmári magyar főiskola. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 21./
2004. július 21.
Néhány hete új tanulmányi igazgatója van a Babes–Bolyai Egyetem Szatmárnémetiben működő magyar tanítóképző főiskolájának. Dr. Végh Balázs Béla az első igazgatót, a nyugdíjas dr. Bura Lászlót váltotta fel. Dr. Végh Balázs Béla 1999-ben, a főiskola létrehozásakor jött Szatmárnémetibe. Doktori dolgozatát a kisebbségi (magyar és német) irodalomból írta, újabban a magyar gyermekirodalom is kutatási területei közé tartozik. Dr. Végh Balázs Béla elmondta, hogy a főiskola látogatottsága a legjobb a hat magyar tanítóképző közül, s ők állnak a legjobban az oktató gárda szakképesítésével, illetve itt készülnek legtöbben a doktorátusra. Szinte a semmiből hozták létre a könyvtárat, a számítógéptermet, s rövidesen meglesz az internetes kapcsolat is. Eddig közel kétszázan végeztek ezen a főiskolán, s 70-80 százalékuk a pályán van. A pénzük viszont kevés, fejlesztésre egy lej sem jut. Az egyetem szenátusa egy éve önfenntartóvá nyilvánította ezeket a főiskolákat. /Sike Lajos: Ha kell nektek főiskola, tartsátok el! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 21./
2004. október 13.
Az okt. 10-én lezajlott előválasztásokkal lezárul a Romániai Magyar Demokrata Szövetség őszi előválasztás-sorozata. A következő jelöltlisták alakultak ki: Arad megye, küldöttgyűlés, 2004. október 9. Képviselőjelöltek: Király András, Horváth Levente, Nagy István. Szenátorjelöltek: Cziszter Kálmán, Bölöni György Beszterce-Naszód megye, küldöttgyűlés, 2004. október 2. Képviselőjelöltek: Kocsis András, Toók Katalin, Szilágyi János. Szenátorjelölt: Koszorús Zoltán Bihar megye, küldöttgyűlés, 2004. október 2. Képviselőjelöltek: Lakatos Péter, Sóki Béla, Székely Ervin, Dérer Ferenc, Bradács Alíz, Sarkady Zsolt, Póti Csaba. Szenátorjelöltek: Pete István, Szentmiklósi Zoltán Brassó megye, küldöttgyűlés, 2004. október 9. Képviselőjelöltek: Kovács Attila, Kovács Csaba, Nádudvary György, Aranyosi István. Szenátorjelöltek: Szente László, Magdó János, Nedeczky László Bukarest, küldöttgyűlés, 2004. október 8. Képviselőjelöltek: Dr. Cihó Miron, Máté Csaba. Szenátorjelöltek: Dr. Kövér György, Kováts László Hargita megye, urnás előválasztás, 2004. október 10. Szenátorjelöltek: Verestóy Attila, Sógor Csaba, Dézsi Zoltán, Borbáth István, Zsombori Vilmos. Képviselőjelöltek: Kelemen Hunor, Antal István, Garda Dezső, Asztalos Ferenc, Korodi Attila, Melles Előd, Sebestyén Csaba Hunyad megye, küldöttgyűlés, 2004. október 2. Képviselőjelöltek: Winkler Gyula, Szőts Lajos. Szenátorjelöltek: Babóczi Imre, Dézsi Attila Kolozs megye, urnás előválasztás, 2004. október 10. Szenátorjelöltek: Eckstein-Kovács Péter, Szedilek Lenke, Bethlendi István, Váncsa Áron Pál. Képviselőjelöltek: Kónya-Hamar Sándor, Máté András Levente, Mátis Jenő, Vekov Károly, Kovács Péter Kovászna megye, urnás előválasztás, 2004. október 10. Képviselőjelöltek: Antal Árpád András, Tamás Sándor, Márton Árpád, ifj. Olosz Gergely, Haszmann Péter Pál, Dimény János. Szenátorjelöltek: Puskás Bálint Zoltán, Németh Csaba, Szabó Ilona, Papp Attila, Török Béla. Maros megye, küldöttgyűlés, 2004. október 2. Képviselőjelöltek: Kerekes Károly, Borbély László, Kelemen Atilla, Benedek Imre, Jakab István, Makkai Gergely. Szenátorjelöltek: Markó Béla, Frunda György, Szakács János Máramaros megye: Történelmi Máramaros: küldöttgyűlés, 2004. október 8., Nagybánya terület, urnás előválasztás, 2004. október 10. Képviselőjelöltek: dr. Bónis István (Nagybánya terület), Béres Ildikó (Történelmi Máramaros), Böndi Gyöngyike (Nagybánya terület). Szenátorjelöltek: Várady László (Történelmi Máramaros), Kádár Miklós (Nagybánya terület) Szatmár megye, küldöttgyűlés, 2004. október 9. Képviselőjelöltek: Varga Attila, Erdei Dolóczki István, Vizsnyai Csaba, Kereskényi Gábor, Antal István, Tóga István, Seres Ferenc, Reha Endre. Szenátorjelöltek: Szabó Károly, Kereskényi Sándor, Günthner Tibor, Kabai István, Juhász Zsolt Szeben megye, küldöttgyűlés, 2004. október 9. Képviselőjelöltek: Jakab Elek, Bándi István. Szenátorjelöltek: Benedek Zakariás, Balázs Béla Attila Temes megye, küldöttgyűlés, 2004. október 9 Képviselőjelöltek: Toró T. Tibor, Marossy Zoltán. Szenátorjelölt: Bodó Barna A 2000-es választások nyomán az RMDSZ-t 26 képviselő és 12 szenátor képviseli a törvényhozásban. /Az RMDSZ véglegesítette jelöltlistáját. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 13./
2005. április 12.
1944 novemberében Szatmár megye húsz településéről román csendőrök olyan magyar férfiakat indítottak a Brassó melletti Földvárra, akiknek egyetlen bűnük az volt, hogy korábban a magyar hadseregben szolgáltak. A földvári haláltáborban az embertelen körülmények miatt sokan meghaltak 1944 novembere és 1945 áprilisa között. Börvelyben – ahonnan annak idején közel száz embert elvittek – a haláltábor túlélői megmenekülésének a 60. évfordulója alkalmából Tőkés László püspök részvételével megemlékezést tartottak. A püspök leszögezte: a román kormány a mai napig adós a bocsánatkéréssel, amellyel a Földváron és a hasonló lágerekben ártatlanul elhunyt magyarok életéért tartozik. Az istentisztelet után a megemlékezés a református templom kertjében álló második világháborús emlékműnél folytatódott, amelyen a Földváron elhunytak nevei is olvashatók. Dr. Végh Balázs Béla, a kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetem szatmárnémeti tanítóképzőjének vezetője beszélt a Földvárra elhurcolt börvelyiek kálváriájáról. /Boros Ernő: Megemlékezés a börvelyi haláltáborról. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), ápr. 12./
2005. április 14.
Sikeres volt az Erdély Magyar Irodalmáért Alapítvány Cs. Szabó László születésének 100. évfordulójára kiírt irodalmi szülőföld-esszépályázata. Összesen 26 pályamű érkezett, nemcsak Erdélyből. Megosztott második díjban részesülnek Fortisek Anna Brassóból, valamint Végh Balázs Béla Szatmárról. Megosztott harmadik díjban részesülnek Demény Péter (Kolozsvár) és Kiss Mária Katalin (Tura, Magyarország). A zsűri különdíját Török Tamás, a székelyudvarhelyi Tamási Áron Gimnázium harmadéves diákja kapja. A díjazott írásokat közli a Látó. Mivel nagyon sok közlésre érdemes írás érkezett, a közlésre érdemes írásokat megjelenteti a csíkszeredai Székelyföld. /Lőrincz György elnök: Eredményhirdetés. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 14./
2006. április 5.
A Babes-Bolyai Tudományegyetem a Szatmár Megyei Tanfelügyelőséggel közös továbbképzési programot szervez májusban, illetve júniusban, a megyében tanító magyar óvónők és tanítók, továbbá magyar nyelv és irodalomszakos tanárok számára. A felkészítők hét végeken lesznek. Ez a pedagógusoknak a hagyományos ötévenkénti kötelező továbbképzését jelenti. Ilyen jellegű képzések mintegy tizenöt éve nem voltak Szatmár megyében. Más szakokból ezeket a magyar nyelvű képzéseket Kolozsváron tartják. A kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem közzé tette a 2006-os felvételi menetrendjét, és a helyek számát. Az egyetem szatmári kirendeltségén a tanítóképző kar nappali képzésben kapott 20 térítésmentes helyet, 30 tandíjköteles helyet, illetve 50 tandíjköteles helyet a távoktatásban. Ezek magyar nyelvűek. Ezeken kívül van egy ún. kiegészítő képzés azok számára, akik korábban hároméves főiskolát végeztek. Ezen képzésre a Babes-Bolyai Tudományegyetem szatmárnémeti kirendeltségének tanítóképző kara 80 helyet kapott, román-magyar képzéssel, tájékoztatott Végh Balázs Béla főiskolai adjunktus. /Farkas Orsolya: Májusban továbbképzések indulnak. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), ápr. 5./
2006. május 17.
Szatmár megyében a magyar óvónők, tanítónők, és magyartanárok számára 1989 után most tartják az első nagyobb szabású továbbképzést, a minisztérium által akkreditált programmal. Az első program százórás, a második kilencvenórás, a harmadik modul kilencven és száztíz óra közötti. Ezek összesen 90 kreditpontot fognak jelenteni a résztvevő pedagógusok számára. A megnyitó május 13-án volt. A továbbképző intézet magyar igazgatónője, Fóris Ferenczi Rita tartotta a megnyitót, aztán megkezdődtek az első előadások, tájékoztatott Végh Balázs Béla főiskolai adjunktus. A képzés vizsgával zárul, a résztvevőknek szakdolgozatot kell készíteniük minden tárgyból. /Farkas Orsolya: Megkezdődtek a továbbképzések. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), máj. 17./
2006. július 28.
A hajnal frissessége címmel jelent meg idén nyáron a szombathelyi Savaria University Press gondozásában egy esszéket, tanulmányokat és verseket tartalmazó kötet. Ezzel a könyvvel tisztelegtek tanítványai, munkatársai és barátai Láng Gusztáv előtt, hetvenedik születésnapja alkalmából, a Szombathelyen megrendezett ünnepségen. A kötetet Fűzfa Balázs, a Szombathelyi Tanárképző Főiskola oktatója szerkesztette. Negyvenegy magyarországi és erdélyi szerző írása sorakozik a gyűjteményben. Szatmár megyéből két szerző, Máriás József és Végh Balázs Béla tanulmányát válogatta be a kötetbe a szerkesztő. Láng Gusztáv /sz. Budapest, 1936. jún. 12./ Szatmárnémetiben járt iskolába, itt érettségizett. 1958-ban magyar szakos tanári diplomát szerzett a kolozsvári Bolyai Tudományegyetemen. Pályáját szerkesztőként kezdte az Állami Irodalmi és Művészeti Kiadónál. 1959-től a kolozsvári egyetem magyar nyelv és irodalom tanszékén tanársegéd, majd lektor; az 1960-as évek végén pedig a Gaál Gábor Kör vezetője. 1974-ben védte meg Dsida Jenő költészetéről szóló doktori értekezését, de politikai okokból nem léphetett feljebb az egyetemi ranglétrán. 1984 óta Magyarországon él, a szombathelyi Berzsenyi Dániel Tanárképző Főiskola professzora. Irodalmár barátai és iskolatársai, Páskándi Géza és Bálint Tibor nagyban hozzájárultak ahhoz, hogy a sebészorvosi pálya helyett az irodalom felé fordult. Idén több helyszínen is megünnepelték Láng Gusztáv hetvenedik születésnapját. Az első rendezvényre Szombathelyen került sor, a másodikat a Kolozsvár Társaság termében tartotta az Erdélyi Terasz kulturális portál, Balázs Imre József volt a moderátor. Szeptember első felében Szatmárnémetiben is megünneplik Láng Gusztáv születésnapját. A szervezők: a LiterArt magyartanárok egyesülete és a napokban alakult Dsida Jenő Baráti Társaság. /Végh M. Balázs: Tanulmánykötet Láng Gusztáv tiszteletére. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), júl. 28./
2006. augusztus 30.
A Babes-Bolyai Tudományegyetem Szatmárnémetibe kihelyezett tagozata felelős igazgatójának Végh Balázs Bélát nevezték ki. Elmondta, hogy feladatköre a tagozat fejlesztése, a karok egyformán való működése. Ezenkívül javaslatokat tehet új szakok létesítésére, képviseli a kihelyezett részleget az egyetem rektorátusán, a helyi hatóságoknál, illetve más helyi intézményeknél. Végh Balázs Béla az egyetem rektorátusának alárendeltje. Hasonló tagozatos, vagy kihelyezett részleges igazgatót neveztek ki még Máramarosszigeten, Zilahon, Sepsiszentgyörgyön, Besztercén és itt Szatmáron. Ez teljesen új tisztség az egyetem struktúrájában. Több gonddal és utánajárással jár. Az épületben két karnak a kihelyezett tagozata működik: a Politikatudományi és Közigazgatási Kar, illetve a Lélektan és neveléstudományok. A Babes-Bolyai Tudományegyetem ígéretet tett arra, hogy az itteni épület belső rendbetételét, modernizálást, fűtési rendszerének felújítását is elvégzi. /Farkas Orsolya: Új igazgatója van a Babes-Bolyai Tudományegyetem Szatmári tagozatának. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), aug. 30./
